The topic of the professionalization of adult education is receiving a great deal of attention worldwide. This is justified because the competencies among adult learning professionals have a significant impact on the effectiveness of adult learning. The professional preparedness of adult learning practitioners is therefore a basic condition for the high-quality realization of the adult learning process. Nevertheless, the training system for adult learning professionals varies greatly from country to country. Professionals in adult education are often andragogically unskilled individuals, and national education policy also plays a key role in this. A comparative approach has been used in this study to examine the historical development and content elements of university-level andragogy programs in Hungary and Serbia. The findings show that although Hungary and Serbia are neighbors, the development of adult education as a profession has followed completely different trends in the two countries.
Beszédes, V. (2020). A felnőttnevelési szakemberek formális kiképzési útjai Magyarországon. Opus et Educatio,7(4), 371–382. http://dx.doi.org/10.3311/ope.405
3.
BroekS. (2010). Further developing the adult learning sector: A Key role for Key competences. In MedićS.EbnerR.PopovićK. (Eds.), Adult education: The response to global crisis. Strengths and challenges of the profession (pp. 127–150). Department of Pedagogy and Andragogy, Faculty of Philosophy, University of Belgrade. http://doolager.webs.com/Strengths&Chalenges%20of%20Profession_web.pdf
4.
ChartersA. (1999). Standards for comparative adult education research. In ReischmannJ.BronM.JelencZ. (Eds.), Comparative adult education 1998. The contribution of ISCAE to an emerging field of study (pp. 51–64). Slovenian Institute for Adult Education, International Society for Comparative Adult Education.
5.
ChartersA.SiddiquiD. (1989). Comparative adult education: State of the Art with annotated resource guise. Monographs on Comparative and Area Studies in Adult Education. Centre for Continuing Education.
DespotovićM. (2010). Professionaliazation of adult education – between public and scientific (non)Recognition. In MedićS.EbnerR.PopovićK. (Eds.), Adult education: The response to global crisis. Strengths and challenges of the profession (pp. 47–72). Department of Pedagogy and Andragogy, Faculty of Philosophy, University of Belgrade, European Association for Education of Adults, Adult Education Society. http://doolager.webs.com/Strengths&Chalenges%20of%20Profession_web.pdf
9.
DespotovićM. (2014). The interpretation and implementation of the Bologna process in Serbia. European Education, 43(3), 43–55. https://doi.org/10.2753/EUE1056-4934430303
10.
EgetenmeyerR. (2016). What to compare? Comparative issues in adult education. In SloweyM. (Ed.), Comparative adult education and learning. Authors and texts (pp. 79–94). Firenze University Press.
11.
EgetenmeyerR.KapplingerB. (2011). Professionalisation and quality management: Struggles, boundaries and bridges between two approaches. European Journal for Research on the Education and Learning of Adults, 2(1), 21–35. https://doi.org/10.3384/rela.2000-7426.rela0058
12.
EgetenmeyerR.Schmidt-LauffS.BoffoV. (2016). Internationalization and professionalization in adult education: An Introduction. In KapplingerB.RobakS. (Eds.), Adult learning and education in international contexts: Future challenges for its professionalization (pp. 9–24). Peter Lang Edition. https://doi.org/10.3726/b11144
13.
EMMI Regulation. (18/2016). 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról. http://epiteszhk.bme.hu/files/PR/18_2016_emmi_rendelet_kkk.pdf
14.
European Commission. (2006). Communication from the commission. Adult learning: It is never too late to learn. European Commission.
15.
EvettsJ. (2016). Hybrid organizations and hybrid professionalism: Changes, continuities and challenges. In WilkinsonA.HislopD.CouplandC. (Eds.), Perspectives on contemporary professional work (pp. 16–34). Challenges and Experiences. Edward Elgar Publishing Limited.
16.
EvettsJ. (2013). Professionalism: Value and ideology. Sociology Review, 61(5–6), 778–796. https://doi.org/10.1177/0011392113479316
17.
FarkasÉ. (2012). Roles, competences and training systems of adult educators in Hungary. Andragoške Studije, (1), 63–80. http://www.as.edu.rs/pdf/articles/16
FarkasÉ. (2016). Gondolatok a szakemberképzés elmúlt 10 évéről. In SütőE.SzirmaiÉ.ÚjváriE. (Eds.), Sodrásban. Képzések és kutatások (pp. 33–44). Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/62367
HegyesiF. (2009). Felnőttoktatók a felsőoktatásban, avagy Új tanári szerepek a felsőoktatásban. In KarlovitzJ. T. (Ed.), Speciális kérdések és nézőpontok a felsőoktatásban (pp. 15–24). Neveléstudományi Egyesület. http://eduscience.fw.hu/NEK-001.pdf
26.
JuhászE. (2010). Andragógus kompetenciák Bologna előtt és után. In KarlovitzJ. T. (Ed.), Felnőttek pályaorientációja, élethosszig tartó tanulása (pp. 77–82). Neveléstudományi Egyesület.
KnoxB. A.FlemingE. J. (2010). Professionalization of the field of adult and continuing education. In KaswormE. C.RoseD. A.Ross-GordonM. J. (Eds.), Handbook of Adult and Continuing Education (pp. 125–134). SAGE Publication.
29.
MarótiA. (2008). A népműveléstől az andragógiáig. A népművelési szakképzést meghatározó szemlélet átalakulása. In JuhászE. (Ed.), Andragógia és közművelődés. A 2006. Szeptember 26–27-ei durkó mátyás konferencia és jubileumi szakmai találkozó konferenciakötete (pp. 13–20). Debreceni Egyetem. http://mek.niif.hu/18700/18788/18788.pdf
30.
MarótiA. (2014). Merre tovább andragógia? – A fogalomváltások tanulságai. Opus et Educatio, 1(1), 4–10. http://dx.doi.org/10.3311/ope.4
MolnárSz. A. (2005). A felnőttoktatói szakma kialakulásának kezdetei Magyarországon. In SzakosÉ. (Ed.), Fókuszban a felnőttek tanulása (pp. 53–58). SZIE Humántudományok és Tanárképző Intézete.
NémethB. (2017). The role of person and personality in adult education. Adult educators with changing missions and engagements. Andragogical Studies, (2), 9–26. https://doi.org/10.5937/andstud1702009N
35.
OvesniK. (2001). Obrazovanje andragoških kadrova (evropska iskustva). The Institute for Pedagogy and Andragogy, University of Belgrade.
36.
OvesniK. (2018). Professionalization in the field of adult education and learning in the territory of former yugoslavia. Andragoška spoznanja, 24(4), 19–36. https://doi.org/10.4312/as.24.4.19-36
37.
OvesniK (2009). Andragoški kadrovi – profesija i profesionalizacija. Institut za pedagogiju i andragogiju Filozofskog Fakulteta u Beogradu.
38.
PejatovićA. (2010). Efficency of andragogy studies. In MedićS.EbnerR.PopovićK. (Eds.), Adult education: The response to global crisis. Strengths and challenges of the profession (pp. 171–184). Department of Pedagogy and Andragogy, Faculty of Philosophy, University of Belgrade, European Association for Education of Adults, Adult Education Society. http://doolager.webs.com/Strengths&Chalenges%20of%20Profession_web.pdf
SáriM. (2016). Régi kihívások, új fordulatok, válaszok a magyar felnőttképzés és művelődés terén. In JuhászE. (Ed.), A népművelőtől a közösségi művelődésig (pp. 71–83). Debreceni Egyetem, TEK BTL, Neveléstudományok Intézete. http://mek.oszk.hu/18400/18469/18469.pdf
41.
SavaS.LupouR. (2009). The adult educator in Europe – professionalisation challenges and the alternative of validation of learning outcomes. Procedia Social and Behavioral Sciences, 1(1), 2227–2232. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2009.01.392
42.
SavićevićD. (1991). Savremena shvatanja andragogije. Institut za pedagogiju i andragogiju.
43.
SavićevićD. (1999). Understanding andragogy in Europe and america: Comparing and contrasting. In ReischmannJ.BronM.JelencZ. (Eds.), Comparative adult education 1998. The contribution of ISCAE to an emerging field of study (pp. 97–120). Slovenian Institute for Adult Education, International Society for Comparative Adult Education.
44.
SavićevićD. (2006). Andragoške ideje u međunarodnim okvirima. Institut za pedagogiju i andragogiju, Društvo za obrazovanje odraslih.
45.
SavićevićD. (2010). European perspective of professionalisation of adult education and learning. In MedićS.EbnerR.PopovićK. (Eds.), Adult education: The response to global crisis. Strengths and challenges of the profession (pp. 11–30). Department of Pedagogy and Andragogy, Faculty of Philosophy, University of Belgrade.
46.
T. KissT. (2008). A népművelőtől az andragógusig. Zempléni Múzsa, 8(1), 37–44. http://www.zemplenimuzsa.hu/08_1/tudomany.pdf
47.
T. KissT. (2009). Paradigm(avákt)ák egy állandóan válto(akoz)ó képzésben (A társadalmi igényekre reagáló szakemberképzés kimunkáltságának kényszerűségeiről, ellentmondásairól és lehetőségeiről). Felnőttképzési Szemle, 3(1), 98–106. https://epa.oszk.hu/01200/01251/00003/pdf/fef_szemle_200901_098-106.pdf
48.
T. KissT.TiboriT. (2013). Az illegitim andragógusképzés megteremtője. In Kiss T.T.TiboriT. (Eds.), Kultúrkapuk: Tanulmányok a kultúr[politik]áról, az értékközvetítésről és a kulturális valóságról (pp. 110–134). Belvedere Meridionale.
49.
UNESCO. (2017). Confintea VI. Mid-term review 2017. Progress, challenges and opportunities: The status of adult learning and education. UNESCO Institute for Lifelong Learning.
ZarifisG. K.PapadimitriouA. (2015). What does it take to develop professional adult educators in Europe? Some proposed framework guidelines. Andragoške Studije, (2), 9–22. http://www.as.edu.rs/pdf/articles/387
