Our work aims to reconstruct the development of civic/citizenship education (CE) in a non-democratic society and political system. Socialist citizenship seemed to contrast with the common sense of understanding that current papers and EU policies collect under the umbrella term of CE at first sight. We can question this simple statement, which poses the challenge of defining and redefining that concept historically related to the Eastern Bloc and especially to Hungary. The language about socialist citizenship incorporated numerous contradictions, like socialist democracy, which is not a real democracy, pluralist values versus “real” values monopolized and appropriated by an omnipotent ideology, and socialist patriotism in the context of internationalist brotherhood. The paper will focus on the specific vision of the CE in the existing socialism, which was based on the close relationship between the ultimate political ideology of Marxism-Leninism and the education sciences/the profession of pedagogy. This heritage has cast a long shadow on Hungarian education: the roughly missing analysis of the democratic citizenship’s past clearly shows this. This topic is a blind spot in the mainstream discourses 35 years after the regimes changed and Hungary joined European and Western structures again.
1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről [Education in the Hungarian People’s Republic Act III of 1961].
2.
1972. évi I. törvény az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről [Act I of 1972 Amending Act XX of 1949 and on the Unified text of the Constitution of the Hungarian People's Republic].
3.
1985. évi I. törvény az oktatásról [Education Act I of 1985].
4.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter 64.500/1949. V. K. M. sz. rendelete [Decree of the Minister of Religion and Public Education, No. 64.500/1949. V. K. M.]. March1, 1949, Köznevelés, 5(5), 1–2.
5.
Az általános iskola új óraterve [New Lesson Plan for Elementary Schools]. August1, 1950, Köznevelés, 6(15), 438–440.
6.
Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai. Az MSZMP Központi Bizottsága1972. június 14—15-i ülése [The Situation and Tasks of the Development of State Education. Central Committee of the MSZMP 14-15 June 1972]. Kossuth Könyvkiadó.
7.
Az intézményi önállóság és a munkahelyi demokratizmus fejlesztése [Developing the Autonomy of Institutions and Workplace Democracy]. 1985 May, OPI Archive.
8.
BékiEKissÁTakácsI (1947) Társadalmi nevelésünk kérdései (Szabad beszélgetés) [Questions of our Social Education (Free Conversations)]. Budapest Székesfővárosi Irodalmi Intézet, Budapest.
9.
Letter from Árpád Kiss to Neville Postlethwaite (1969) Hoover Institution, Stanford, IEA Archive, Vol. 59, 94305-6010.
10.
Melléklet a magyar vallás és közoktatásügyi miniszter 70.000/1946. V. K. M. számú rendeletéhez. Útmutatás az általános iskolák továbbfejlesztésére [Supplement of No. 70.000/1946. V. K. M. Decree, Issued by the Hungarian Minister of Religion and Public Education. Guide to Improve the Elementary schools]. August1, 1946. Köznevelés2(14–15): 10–21.
11.
Melléklet a 84/111/1946. V. K. M. sz. rendelethez [Supplement of No. 84/111/1946. V. K. M. Decree]. August15, 1946, Köznevelés, 2(16), 17–20.
12.
NagyLI (1946) Közgazdasági és társadalmi ismeretek. Ideiglenes tankönyv a gimnázium, leánygimnázium, líceum, leánylíceum, tanító- és tanítónőképző intézet, kereskedelmi középiskola és kereskedelmi leányközépiskola számára [Economic and Social Knowledge. Provisional Textbook for Secondary Grammar Schools, Girls Schools, Lyceums, Girl Lyceums, Teacher Training Institutions for Men and Women, Commercial High Schools for Boys and Girls]. Athenaeum, Budapest.
13.
Oktatási reform előmunkálatai [Preliminary Works for the Educational Reform]. MNL OL 288. f. 33, 1959, 26. ő. e.
14.
AghA (1994) Citizenship and civil society in Central Europe. In: SteenbergenBV (ed.) The Condition of Citizenship. London: SAGE, pp.108–126.
15.
AgustiSMRevillaMD (2020) Citizenship education or civic education? A controversial issue in Spain. Journal of Social Science Education19(1): 154–171.
BáthoryZ (2000) Maratoni reform. A magyar közoktatás reformjának története, 1972–2000 [Marathon reform. The History of Reforms in Hungarian Public Education, 1972–2000]. Budapest: Önkonet.
18.
BibóI (1945) A magyar demokrácia válsága [Crisis of the Hungarian democracy]. Valóság1(2–4): 5–43.
19.
BloomT (2022) Can citizenship studies escape citizenism?Citizenship Studies26(4–5): 372–381.
20.
BodenmanPS (1959) Education in the Soviet Zone of Germany. Washington: US Department of Health, Education, and Welfare.
21.
BombardelliOCodatoM (2017) Country report: Civic and citizenship education in Italy: Thousands of fragmented activities looking for a systematization. Journal of Social Science Education16(2): 73–85.
22.
DancsKFülöpM (2020) Past and present of social science education in Hungary. Journal of Social Science Education19(1): 47–71.
23.
DarvaiT (2022) Oktatáspolitika a korai Kádár-korszakban, a Tanító című folyóirat elemzése alapján [Education Policy in the Early Kádár-era, Based on an Analysis of the Journal the Teacher]. Budapest: Gondolat Kiadó.
24.
DelantyG (2002) Communitarism and citizenship. In IsinEFTurnerBS (eds) Handbook of Citizenship Studies. London: SAGE, pp.159–174.
25.
DiemSYoungMDSampsonC (2019) Where critical policy meets the politics of education: An introduction. Educational Policy33(1): 3–15.
26.
DiemSYoungMDWeltonAD, et al (2014) The intellectual landscape of critical policy analysis. International Journal of Qualitative Studies in Education27(9): 1068–1090.
27.
DumbravaC (2017) Introduction: Citizenship in post-communist eastern Europe. Central and Eastern European Migration Review6(1): 5–13.
28.
EnglundT (1986) Curriculum as a political problem. Changing educational conceptions, with special reference to citizenship education. Acta Universitatis Upsaliensis, Uppsala Studies in Education, Stockholm.
29.
EsbenshadeRS (2014) Symbolic geographies and the politics of Hungarian identity in the ‘populist-urbanist debate,’ 1925-44. Hungarian Cultural Studies7. e-Journal of the American Hungarian Educators Association.
30.
EwingET (2001) Restoring teachers to their rights: Soviet education and the 1936. Denunciation of pedology. History of Education Quarterly41(4): 471–493.
31.
FaragóL (1946) Iskola és társadalom. Az angol demokrácia neveléspolitikája [School and Society: The educational politics of English Democracy]. Budapest: Egyetemi Nyomda.
32.
FentonE (1967) The New Social Studies: Implications for School Administration. National Association of Secondary School Principals51(317): 62–73.
33.
FitzpatrickS (eds) (2000) Stalinism: New Directions. London: Routledge.
34.
FitzpatrickS (2022) The Shortest History of the Soviet Union. New York, NY: Columbia University Press.
35.
FodorP (2013) Hungary between East and West: The Ottoman Turkish Legacy. In FodorPMayerGyMonostoriM, et al (eds) More Modoque. Die Wurzeln der europäischen Kultur und deren Rezeption im Orient und Okzident: Festschrift für Miklós Maróth zum siebzigsten Geburtstag. Budapest: Argumentum Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, pp.399–419.
36.
GáspárL (1984) A szentlőrinci iskolakísérlet [The Szentlőrinc school experiment]. Budapest: Tankönyvkiadó.
37.
GintisH (1976) Marx on education. The Review of Education2(5): 482–491.
38.
GlasiusM (2010) Uncivil society. In AnheierHKToeplerSListR (eds) International Encyclopedia of Civil Society. New York: Springer, pp.1583–1588.
39.
HalászG (1986) The structure of educational policy-making in Hungary in the 1960s and 1970s. Comparative Education22(2): 123–132.
40.
HalászG (1988) Radikális ideológia és kompromisszumos gyakorlat: oktatáspolitika Magyarországon a hatvanas évek elején [Radical ideology and compromised practice: Education policy in Hungary in the early 1960s]. Medvetánc8–9(4–1): 243–252.
41.
HarasymiwEV (1980) Civic education in the Soviet union: A model for political socialization. Canadian Slavonic Papers22(1): 43–57.
42.
HeaterD (2004) A History of Education for Citizenship. London and New York: RoutledgeFalmer.
43.
HeraGSzegerK (2015) Education for democratic citizenship and social inclusion in a post-socialist democracy. In MajhanovichSMaletR (eds) Building Democracy through Education on Diversity. Leiden: Brill, pp.41–56.
44.
HolleAVányiÉ (2022) Conceptualizing citizenship. Eastern European inputs to the contemporary debates. Insights from Hungary. Acta Universitatis Sapientiae, European and Regional Studies21(1): 1–24.
45.
HuszárT (2006) Kádár: A hatalom évei, 1956-1989 [Kádár: Kádár: The Years of Power, 1956-1989]. Budapest: Corvina.
46.
IordachiC (2006) Dual citizenship in post-communist Central and Eastern Europe: Regional integration and inter-ethnic tensions. Slavic and Eurasian Studies10: 105–139.
47.
IsinEFNielsenGM (2008) Acts of Citizenship. London: Bloomsbury.
48.
JakabGY (2022) Demokrácia demokraták nélkül? Oktatási reform és állampolgári nevelés [Democracy without Democrats? Educational reform and civic education]. Budapest: Gondolat Kiadó.
49.
JonesP (2006) Introduction: The dilemmas of de-Stalinization. In: JonesP (ed.) The Dilemmas of De-Stalinization: Negotiating Cultural and Social Changes in the Khrushchev era. London-New York: Routledge, pp.1–19.
50.
KarádyVNagyPT (2019) Sociology in Hungary. A Social, Political Instutional History. Cham: Springer International Publishing.
51.
KellnerD (2005) Western Marxism. In HarringtonA (ed.) Modern Social Theory: An Introduction. Oxford: Oxford University Press, pp.154–174.
52.
KolevaS (2018) Totalitarian Experience and Knowledge Production: Sociology in Central and Eastern Europe 1945–1989. Leiden: Brill.
53.
KoselleckR (2004) Futures Past. On the Semantics of Historical Time. New York, NY: Columbia University Press.
54.
KotkinS (1995) Magnetic Mountain: Stalinism as a Civilization. Berkley: University of California Press.
55.
KovácsJ (1980) A munkaerő társadalmi újratermelése és tervezése [The Social Planning and Reproduction of Workforce]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
56.
KrassóGY (1949) Könyvismertetés: Nagy - Szára - Polzovich: Közgazdasági és társadalmi ismeretek [Book review: Nagy - Szára - Polzovich: Economic and Social Knowledge]. Társadalmi Szemle4(3–4): 285–288.
57.
LiebichA (2010) Is there (still) an East-West divide in the conception of citizenship in Europe? In: BauböckRLiebichA (eds) Is There (still) an East-West Divide in the Conception of Citizenship in Europe?Florence: European University Institute, pp.1–4.
58.
LorándFMihályO (1983) Vázlat a szocialista nevelőiskoláról [Outline about the Socialist Educator School]. Budapest: Országos Pedagógiai Intézet,.
59.
LorándFMihályOTrencsényiL, et al (1987) A tanulóifjúság nevelésének néhány kérdése [Some educational question of the school-youth]. Pedagógiai Szemle47(2): 99–118.
60.
LukácsJTakácsG (1993) Szerkesztőségünk “vendége” volt Majzik Lászlóné III. [Our editorial “guest” was Lászlóné Majzik III.] Pedagógiai Szemle3(7–8): 134–146.
MannM (2004) Oktatáspolitikusok és koncepciók a XX. században [Educational Policies and Concepts in the 20th Century]. Budapest: Önkonet.
63.
MátraiZSSzebenyiP (1985) A spirális felépítésű integrált társadalomtudományi program alapelvei és modellje [The basic principles and model of a spiral structure integrated social science project]. Pedagógiai Szemle45(11): 1091–1102.
64.
MoorseL (2020) Citizenship education in England: Policy and curriculum. In PetersonAStahlGSoongH (eds) The Palgrave Handbook of Citizenship Education. London: Palgrave Macmillan, pp.375–402.
65.
MiklósváriS (1962) Nevelési terv [Ideological Education Plan]. Budapest: Tankönyvkiadó.
66.
MischlerWRoseR (2003) Learning and re-learning regime support: The dynamics of post-communist regimes. European Journal of Political Research41(1): 5–36.
67.
NagyPT (2001) Az iskolai hittanoktatás visszaszorulása. Hipotézisek a hatvanas és hetvenes évekről [The fade-away of school theology. Hypothesis about the 1960s and 1970s]. Iskolakultúra11(1): 36–45.
68.
NaimarkN (2010) The Sovietization of Eastern Europe, 1944–1953. In: LefflerMPWestadOA (eds) The Cambridge History of the Cold War. Volume 1. Origins. Cambridge: Cambridge University Press, pp.175–197.
69.
PalmerioLDamianiVCaponeraE (2021) IEA’s international civic and citizenship education study and the teaching of civic education in Italy. In Barbara Malak-MinkiewiczBMPurtaJT (eds) Influences of the IEA Civic and Citizenship Education Studies: Practice, Policy, and Research Across Countries and Regions. Amsterdam: Springer Cham, pp.91–102.
70.
PapM (2017) A Kádár-korszak „szocialista demokráciája”. Egy ideológiai fogalom elemzése [The “Socialist Democracy” of the Kádár Era. A study of an ideological concept]. Doktori disszertáció [PhD Dissertation]. Budapest: Eötvös Loránd University.
71.
PazonyiTBáthoryZ (1975) A világnézetünk alapjai tantárgy helyzete egy felmérés tükrében [The situation of the subject “The Fundaments of our ideology” as reflected by a survey]. Magyar Pedagógia25(3): 278–289.
72.
PléhCS (2010) A lélektan története [The History of Psychology]. Budapest: Osiris.
73.
RainerMJ (2011) Bevezetés a kádárizmusba [Introduction to Kadarism]. Budapest:1956-os Intézet-L’Harmattan Kiadó.
74.
RainerMJ (2023) Újratervezés – Szocializmus Magyarországon a 20. században [Redesign - Socialism in Hungary in the 20th Century]. Budapest: Osiris.
75.
RomsicsI (2023) Magyarország története a XX. században [History of Hungary in the 20th Century]. Budapest: Helikon.
76.
SandahlJ (2014) Walking the tightrope: The case of Swedish Civics Education. In: MichelettiM (ed.) Democratization and Citizenship Discourses in the Mena Region. Stockholm: Swedish Research Institute in Istanbul, pp.169–184.
77.
SáskaG (1991) Centralization and Decentralization in the Hungarian Curriculum Making System: A Case Study. Hungarian Institute for Educational research. Budapest: Oktatáskutató Intézet.
78.
SáskaG (1992) Ciklikusság és centralizáció. A központosított tanügyigazgatás és a felnőttoktatás esete [Cycles and centralization. A case study about the centralized educational administration and the adult education]. Budapest: Oktatáskutató Intézet.
79.
SáskaG (2001) “Jó, hogy vége a nyolcvanas éveknek, és nem jön el újra!” [Glad the 80’s are over, and it will not return again]. Iskolakultúra11(2): 45–62.
80.
SáskaG (2005) A szocialista és a polgári nevelés radikális alternatívái. A gyermekközpontú ideológiák társadalomképe [Alternative Theories of Socialist and Bourgeois Education. Social Images of Child-Centered Ideologies]. Budapest: Felsőoktatási Kutatóintézet.
81.
SáskaG (2011) Az új társadalomhoz új embert és új iskolát! A 20. századi egyenlőségpárti és antikapitalista pedagógiákról [New People and New Schools for the New Society! On the Egalitarian and Anti-Capitalist Pedagogies of the 20th Century]. Budapest: Gondolat.
82.
ŠimáněM (2023) Socialist Egalitarianism in everyday life of secondary technical schools Czechoslovakia during the normalization period (1969–89). Communist and Post-Communist Studies56(1): 129–151.
83.
SomogyváriL (2016) A hruscsovi oktatási reformpolitika magyar szereplői: az Iskolai Reformbizottság prozopográfiai elemzése (1958–1960)’ [Hungarian actors in the Khrushchev-inspired education reform policy: A prosopographical analysis of the School Reform Committee of Hungary (1958–1960)], Magyar Pedagógia117(2): 171–195.
84.
StonemanAJ (2015) Socialism with a human face: The leadership and legacy of the Prague Spring. The History Teacher49(1): 103–125.
85.
SygkelosY (2011) Nationalism From the Left. The Bulgarian Communist Party During the Second World War and the Early Post-War Years. Leiden: Brill.
86.
SzabóM (2007) A dolgozó mint állampolgár. Fogalomtörténeti tanulmány a magyar szocializmus három korszakáról [Worker as a citizen. A conceptual history about the three phases of Hungarian socialism]. Korall8(27): 99–119.
87.
SzabóI (2000) A pártállam gyermekei. Tanulmányok a magyar politikai szocializációról [Children of the Party State. Studies in the Hungarian political socialization]. Budapest: Új Mandátum Kiadó.
88.
SzebenyiP (1976) A történelemmel integrált állampolgári ismeretek tanterv [An integrated curriculum of history and citizen’s legal training]. Pedagógiai Szemle26(3): 204–214.
89.
TaylorS (1997) Critical policy analysis: Exploring contexts, texts and consequences. Discourse: Studies in the Cultural Politics of Education18(1): 23–35.
90.
TimárJ (2005) Életregény: szubjektív adalékok a XX. század objektív történelméhez [Biography: Subjective Contributions to the Objective History a 20th Century]. Budapest: Noran.
91.
VargaD (1964) A világnézeti nevelés elvi kérdései és a “Világnézetünk alapjai” a középiskolában [Theoretical questions of worldview education and the “Foundations of our worldview” in the secondary school]. Pedagógiai Szemle14(11): 1006–1019.
92.
VassH (ed.) (1968) A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai: 1963–1966 [The Decisions and Documents of the Hungarian Socialist Workers’ Party]. Budapest: MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete.
93.
VoineaCF (2014) Eastern European political socialization modeling research: A literature review. European Quarterly of Political Attitudes and Mentalities3(1): 43–55.
94.
VorisekM (2008) Antagonism, type or deviation? A comparative view on sociology in post-war Soviet Europe. Revue d’histoire des sciences humaines18(1): 85–113.
95.
WestbergJ (2021) What we can learn from studying the past: The wonderful usefulness of history in educational research. Encounters in Theory and History of Education22: 227–248.
96.
WhiteS (1977) Political socialisation in the U.S.S.R.: A study in failure?Studies in Comparative Communism10(3): 328–342.
